A copfszegést sokat kell gyakorolni, hogy szép legyen.
Lustaságom okán azon gondolkodtam, hogyan oldjam meg, hogy kosarat ne kelljen fonni ahhoz, hogy gyakorolhassam ezt a csodaszép elszegési módot.
Rájöttem, hogy a kifúrt kerek falap nagy segítség lehet ehhez, hiszen akkor átdugom rajta a peddignád szálakat, úgy, hogy mindkét oldalon egyenlő hosszúságúak legyenek. Az egyik oldalon kettő előtt, majd ki sorra lehajtogatom a szálakat, hogy rögzíthessem és a falap másik oldalán már kezdhetem is egyből a copfszegést.
Ha a copfszegés kész, akkor a másik oldalon kibontom a szálakat, lehúzom a falapot és oda is csinálok egy copfszegést.
Mindjárt kétszer is gyakorolhatom, ráadásul kapok egy gyönyörűszép fonott karikát, amit felhasználhatok koszorúalapnak.
Íme:
Ezzel a technikával tulajdonképpen bármilyen elszegési módot lehet használni, és kaphatunk különféle karikákat, akár a két szegés között fonhatunk is egy pár sort, így mélysége is lehet. Lehet bele csuhé figurát ültetni, kinek-kinek ízlése szerint virágokkal, szalagokkal díszíteni. Egy a lényeg: ennél a karikánál nem takarjuk be az egész felületet a dekorálás során, hanem hagyni kell érvényesülni a fonás mintáját.
A karika és a szegés akkor lesz szép, ha a lehető legszabályosabbra tudjuk kifonni, ami elég nehéz nekem. Az biztos, hogy a falap, amit használtam itt, sajnos nem volt elég szabályosan kilyukasztva, nem egyenlő távolságokra voltak a lyukak. A falap is csak kb 10 cm átmérőjű, egy 15-20 centis falappal könnyebb lehet dolgozni.
Nekem az is gondot okoz, hogy a szegés befejezésekor, amikor a maradék szálakat kell elfűzni és körbeértem az első lehajtásokhoz, ott sosem lesz egyenletes, mint menet közben. Tulajdonképpen ezért is szerettem volna gyakorolni... 8)
2010. május 20., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon szépséges!!! :)))
VálaszTörlésAhhoz képest, hogy íly sok hibát soroltál, ebből semmi nem látszik! :o) Ez nagyon szép!Bár lenne az enyém is ilyen!
VálaszTörlés